Hatan jöttünk, és mind a hatan más-más szinten állunk a finn nyelv ismeretében. 🙂 Kisot mondanom sem kell, irígylem, mert még gyerekként tanult meg finnül, tehát neki most kb. semmi gondja nincs ezzel. Joe és Levi ugyanarra a tanfolyamra jártak (4 éven keresztül). Míg Joe folyékonyan beszél (nekem legalábbis ez a látszat és mivel egy szót sem értek belőle, ezért nem tudom megállapítani, hogy mennyire helyes, vagy helyten, de mindegy is, mert megérteti magát, boldogul), addig Levi úgy néz ki, mindent ért, de még nem nagyon kommunikál. Ami késik nem múlik. 🙂 Levi viszont angolból perfekt, és itt mindenki beszél angolul, tehát szintén semmi gondja. 🙂 Judit és én szintén ugyanarra a nyelvtanfolyamra jártunk még otthon (fél évet talán). Imádtam, és annak ellenére, hogy NEHÉZ nyelv, nagyon megtetszett, de nekem, bevallom őszintén, nem megy jól. 🙁 Lehet, nem vagyok elég szorgalmas. 🙂 Judit pedig mint valami ős finn nyelvtehetség, csak úgy ragad rá. 🙂 Ügyes Csajszi vagy! 🙂 Nyilván ő sem beszél még, de elég sok mindent megért. Míg én csak nézek ki a fejemből és próbálok elkapni 1-1 ismerős szót. Ami persze azrért is nehéz, mert ennek a csodás nyelvnek olyan a nyelvtana, hogy a szavak ragozott formájukban képesek tökéletesen megváltozni. :(((((((( brrrrrrrrrrrr

Szóval, hogy is mondjam röviden: NEM EGYSZERŰ!!! Bár ezt már otthon is sejtettem. 😀

Tanfolyamra egyelőre még nem járunk. Egyrészt, mert még csak ma 1 hete érkeztünk. Jipiiiiiiiii 🙂 Másrészt, mert nyár van, így a tanfolyamok is nagy valószínűséggel szünetelnek. Ettől még hamarosan keresnünk kell valami oktatást, mert rá kell gyúrnunk a nyelvre!!!!

Múlt hétvégén több alkalommal is voltunk finn társaságokban, ahol konkrétan 3 nyelven mentek a társalgások: finn-angol-magyar. 🙂 Nekem őrülten tetszett, nagyon odavoltam, hogy bizony ilyen lett ez a mi kis világunk. 🙂 Szupi! Viszont nagyon fárasztó így követni a beszélgetés fonalát, amiből ugye csak nagyon keveset értettünk meg (én). De talán szép lassan belejövünk.

Mi itthon még magyarul beszélgetünk egymással, személy szerint remélem, hogy ez nem is fog változni. Bár Levi nagyon mondogatja, hogy finnre kéne majd váltanunk. És igaza is van, csak…. :(((( nemáááár 🙂

A lényeg, hogy hajrá nyelvtanulás!!!! Adok még egy esélyt neki, hátha belejövök. 😀

A legújabb tanulság, amit eddig is sejtettünk: Ebben az országban minden jól működik, de csak akkor ha helyi vagy. Henkilötunnus és Y-tunnus nélkül semmit sem lehet elintézni.

Így jártunk most például az internettel. Megbeszéltük hogy melyik csomag, rácsodálkoztunk hogy VDSL2-n tudnak 100 megát szolgáltani, majd amikor elkezdte az adatokat felvinni, kiderült hogy nincs HeTu-m. Egy gyors telefonálás után kiderült hogy így nem tudja megcsinálni, vagy szerezzek HeTu-t mielőbb, vagy egy ismerős nevére kössük meg a szerződést. Így egyenlőre nincs netünk.

Jó hír hogy a Metsänkuninkaantie-ben van. Ráadásul igen jó fajta.

A másik tanulságra a bankban jutottunk. A nordeában nem tudnak nekünk számlát nyitni, mivel nem kapunk sem fizetést, sem semmiféle pénzt az államtól finnországban. Az S-Pankki-ban megpróbáltuk finnül elintézni a számlát, de két ismeretlen kifelyezés többszöri elismétlése után sem értettük mit a két választási lehetőség. Ezek után angolra váltottunk volna, ha a néni tudott volna angolul.

Szerencsére a szomszéd ablaknál ülő hölgyel már megértettük egymást, és egy laza 10 perces telefonálás után közölte velünk hogy sima liba. Havi 7 euróért lehet számlánk.

Ugyan nem nyitottunk számlát, de lehet hogy ez nem is baj, mivel mint kiderült az S-Pankki nem rendes bank, hanem “supermarket bank”. Ez nem tudom pontosan mit jelent, de mindenki azt javasolta hogy ott nem javallott számlát nyitni.

A lakás átvéve, mi kipakolva, beköltözve.

Áram még nincs, de hamarosan fényárban úszik az egész lakás. Bár ehhez némi lámpára is szert kell tennünk.

Kiso nem bírta. Előrement. Selektálni. Ennyi.