Smarni a tegnapi tejfölös gombás csirkével…. 🙂

Egy pöttyet kezdek elkeseredni, hogy nincs szikrázó napsütés éjfélkor. 🙂

Ma hajnali esetünk után jutott eszembe, hogy még nem is írtam erről az érdekességükről. Már olyan természetes, hogy el is felejtettem.

Itt majdnem minden lakásban olyan ablakok vannak, amiken nincs kilincs, értsd NEM NYITHATÓK. Egész pontosan úgy néznek ki, hogy a nagy rendes ablak része fix, és vagy mellette vagy a fölső részében van egy pici bukó vagy icipicire nyitható rész. Na, amikor először megláttam, eldobtam az agyam: “Hogy a fenébe fogunk mi így szellőztetni?”

Majd szép lassan rájöttem, hogy az év nagy részében, tehát kb 10 hónapig, bőven elég ez a kis rés. Éjszaka az alváshoz is elegendő ennyi levegő. Ami természetesen -20, -30 fokban is így történik. 🙂 Nem vicc, akkor is nyitott ablaknál alszunk és nem vészes. Télen, ha szellőztetni akarunk pl. kajaszag miatt, akkor az erkély ajtóval és a bejárati ajtóval lehet jó kis -10 fokot csinálni a lakásban. 😉

Egyedül akkor van gond, ha nyáron épp hőség van (na ez sincs túl sokszor). Pont ma hajnalban ébredtem fel arra, hogy már nem bírom a levegőtlenséget. Szépen kibattyogtam a nappaliba, megnéztem, hogy 18 fok van kint, mondom OK: ezekszerint az én hőháztartásommal van baj. 🙂 Majd fogtam a kis külön kilincsünket és felébresztettem szerencsétlen Levit, hogy nyissuk már ki a nagy, zárt ablakot, mert én ezt már nem bírom. Látnotok kellett volna szegényt. Úgy ült ott az ágy szélén még félálomban és várakozóan figyelve, hogy mit művel hajnalban az ő őrült macskája, hogy az is megérne egy külön mesét, de legalábbis le kellett volna fotóznom. 😀 😀 😀

Na és itt jön a másik érdekesség: Minden lakáshoz tartozik 1 darab ablak kilincs, amit minden ilyen nagy zárt ablakhoz lehet használni, gondolom, elsősorban ablakmosáskor. Valamint kis lyukak vannak az ablakokon, ezekhez lehet használni a kilincset és tádáááám, nyílik. 🙂

Ehhez természetesen van még egy régi, tipikus macskás sztori. 🙂 Amikor 3 éve voltunk itt telelni, akkor Judit nagybátyja lakásában szálltunk meg, ahol természetesen szintén ilyen ablakok voltak/vannak. Már indultunk volna tovább, minden csomag az autóban volt, mindenki lent sorakozott, amikor rájöttem, hogy egy biztonsági pisi nem ártana. Elkértem a kulcsot, felmentem, majd mikor elvégeztem a dolgomat, nem tudtam kimenni. Valamit elbénáztam a zárral és a kulcsokkal…. lényegtelen 🙂 Viszont nem tudtam kijutni. Az ablakokból láttam őket, de EGYIK ABLAKOT SEM TUDTAM KINYITNI. Úgyhogy ezzel nem mentem sokra, hiszen annyira nem tudtam dörömbölni nekik, hogy meghallják és feljöjjenek kimenteni a lakásból. Ekkor szembesültem először ezzel az akkor még idiótának gondolt ablak rendszerrel. Marha szar érzés volt amúgy. 🙂 Utólag persze felettébb vicces. Ha már akkor okos lettem volna (mint most), megkerestem volna a kilincset valamelyik szekrényben és kinyitom az egyik ablakot…. 😀 de hát nem. Végül felhívtam Levit, feljöttek, kiengedtek és természetesen jól kiröhögtek, mert semmi baja nem volt az ajtónak sem, csak én csináltam valamit rosszul. 🙂 tipikus

(Lényeg, hogy nem rosszak ezek az ablakok, mert cserébe iszonyat jó a szigetelés és fűteni is csak akkor kell, ha kint 0 fok köré esik a hőmérséklet.)

Fél évig jártam a nyelvsuliba finnt tanulni, minden hétköznap, napi 6-7 órában. Szuper volt! imádtam, és meg is volt az eredménye, mert, igaz minimális, kezdő szókinccsel, de egész jól el tudtam beszélgetni. Valamiért hallás alapján a szövegértésem elég nehézkes, de ebben az angollal is így vagyok, úh ez az én gyengeségem. A végefelé már úgy nézett ki a dolog, hogy ha mentünk pl dokihoz, akkor finnül elmondtam a mondandómat, finnül válaszolgattam, de ha kérdeztek tőlem, akkor azt Levi rendszerint jobban megértette, és ebben ő segített ki. 🙂 (ő viszont nem szólal meg finnül, pedig tudom, hogy tudja… hehehe) 🙂

Na mindegy. A lényeg, hogy 2 hete már nincs suli, äitiys loman, azaz szülési szabadságon vagyok, és bakker odáig jutottam, hogy megint úgy érzem magam a finn kommunikációban, mint aki megbénult. Nagyon utálatos érzés. Tegnap voltunk terhesgondozáson és még Levi is megjegyezte, hogy érezhető, hogy nem járok suliba és nem beszélgetek mindennap. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!! Meg tudnám fojtani magam.

A finn hónap nevek bizony beszélnek. 🙂 Ez egész pontosan azt jelenti, hogy majdnem mindegyik egy arra a hónapra illő jelzőből és egy úgynevezett “kuu”-ból áll, ami Holdat jelent. Megpróbálom összeszedni emlékbe, hogy is néznek ki. Ha jól tudom, egy-két hónapnak nincs jelentése, a többit megpróbálom körbeírni. Lehet, lesz olyan, amit csak én gondoltam bele, de nagyjából azért stimmelnek.

TAMMIKUU. A januárt a tölgyről nevezték el.

HELMIKUU. Gyöngy, gyöngyszem. Gondolom a rettentő fagytól szikrázó mindenségről kapta a nevét. Különösen Piró figyelmét hívnám fel erre a hónapra, ugyanis ő februári, és egy gyengéje, hogy imádja a gyönyöket. Piró, a februárt Neked adom. 🙂

MAALISKUU. Ha jól tudom, ez az egyetlen, hónap, amihez nem csatolnak különösebb jelentést. Megpróbáltam én is értelmezni: a maali amúgy célpontot, kaput jelent, de sehogy sem tudom belemagyarázni márciusba. 🙂

HUHTIKUU.

TOUKOKUU. Touko: tavaszi vetés, veteményezés. Ezen talán nincs is mit magyarázni. Hozzáteszem, májusban, amikor kiköltöztünk, a Fiúk láttak olyan területeket, ahol még hó volt. 🙂

KESÄKUU. A nyár hava. Én spec. úgy érzem, hogy az igazi nyár, tehát a legmelegebb itt a július, nem pedig a június. Azonban ilyenkor van Juhannus, a nyár-ünnep, ilyenkor van a leghosszabb nappal (ami azért valljuk be nagy buli :)), így logikus a nyárról elnevezni júniust.

HEINÄKUU. Heinä szénát jelent. Ezen megint nincs sok magyarázni való.

ELOKUU. Augusztus életet, gabonát jelent. Az aratások ideje.

SYYSKUU. Úgy gondolom, hogy a syys a syksy elnevezésből jöhetett, ami őszt jelent. Itt egy pici kitérő, egy nekem szívet melengető üdvözlés, amit valamelyik nap hallottam a városban bringázás közben. Előttem egy nő kerékpározott, ahogy áthaladtunk a zebrán, összefutott egy ismerősével, aki odaköszönt neki, hogy “Hyvää syksyä!” Még soha nem hallottam ilyet, nem hiszem, hogy létezik ilyen üdvözlés, mindenesetre, engem mosolygásra késztetett, hiszen gyönyörűséges időnk volt, és nagyon is passzolt ahhoz a pillanathoz. Egyszerűen “kellemes őszt” kívánt a másiknak. Nagyon tetszett ez a kis apróság. 🙂

LOKAKUU. Sár, lucsok, piszok, szenny hava. Nem tudom, lehet-e még fokozni. Egy hónapot ugyan késtek vele, én a szeptembert illetném ezzel a jelzővel, de roppantul találó. Fiúk ijesztegettek minket nyár után, hogy na akkor most kezdődik néhány hónap eső…. sajnos nem mondtak hülyeséget. 🙁 Lehet, hogy csak én éltem meg ennyie keservesen, mert bringával közlekedtem, de nekem a szeptember és október eleje szinte másból sem állt, csak folyamatos esőzésből. Hetente talán 1-2 nap volt, amikor nem esett, mondjuk akkor cserébe csodaszép idő volt. 🙂 Mostanában (október második fele) már enyhülni látszik az állandó csapadékozás, és már reménykedhetek, hogy ami esik, az már hó lesz, 0 fok körül vagyunk. 🙂

MARRASKUU. No, akkor most megragadnám az alkalmat a felháborodásom kifejezésére. 🙂 Itt van ez a csodás hónap, amit imádok, ilyenkor van a szülinapom is, olyan csodás filmeket készítettek, mint pl. az Édes november… Erre a finnek elnevezik a “halál” havának… Botrányos. 🙂 Persze értem én, ekkor már minden elhal, ami nem éli túl a telet, a természet elbúcsúzik, de akkor is… 🙂

JOULUKUU. Egyértelműen a karácsony hava. Joulupukkit “Karácsony Apót” mindenki ismeri. Néhányan közelről is, igaz Lányok? 🙂