A finn hĂłnap nevek bizony beszĂ©lnek. đ Ez egĂ©sz pontosan azt jelenti, hogy majdnem mindegyik egy arra a hĂłnapra illĆ jelzĆbĆl Ă©s egy Ășgynevezett “kuu”-bĂłl ĂĄll, ami Holdat jelent. MegprĂłbĂĄlom összeszedni emlĂ©kbe, hogy is nĂ©znek ki. Ha jĂłl tudom, egy-kĂ©t hĂłnapnak nincs jelentĂ©se, a többit megprĂłbĂĄlom körbeĂrni. Lehet, lesz olyan, amit csak Ă©n gondoltam bele, de nagyjĂĄbĂłl azĂ©rt stimmelnek.
TAMMIKUU. A januĂĄrt a tölgyrĆl neveztĂ©k el.
HELMIKUU. Gyöngy, gyöngyszem. Gondolom a rettentĆ fagytĂłl szikrĂĄzĂł mindensĂ©grĆl kapta a nevĂ©t. KĂŒlönösen PirĂł figyelmĂ©t hĂvnĂĄm fel erre a hĂłnapra, ugyanis Ć februĂĄri, Ă©s egy gyengĂ©je, hogy imĂĄdja a gyönyöket. PirĂł, a februĂĄrt Neked adom. đ
MAALISKUU. Ha jĂłl tudom, ez az egyetlen, hĂłnap, amihez nem csatolnak kĂŒlönösebb jelentĂ©st. MegprĂłbĂĄltam Ă©n is Ă©rtelmezni: a maali amĂșgy cĂ©lpontot, kaput jelent, de sehogy sem tudom belemagyarĂĄzni mĂĄrciusba. đ
HUHTIKUU.
TOUKOKUU. Touko: tavaszi vetĂ©s, vetemĂ©nyezĂ©s. Ezen talĂĄn nincs is mit magyarĂĄzni. HozzĂĄteszem, mĂĄjusban, amikor kiköltöztĂŒnk, a FiĂșk lĂĄttak olyan terĂŒleteket, ahol mĂ©g hĂł volt. đ
KESĂKUU. A nyĂĄr hava. Ăn spec. Ășgy Ă©rzem, hogy az igazi nyĂĄr, tehĂĄt a legmelegebb itt a jĂșlius, nem pedig a jĂșnius. Azonban ilyenkor van Juhannus, a nyĂĄr-ĂŒnnep, ilyenkor van a leghosszabb nappal (ami azĂ©rt valljuk be nagy buli :)), Ăgy logikus a nyĂĄrrĂłl elnevezni jĂșniust.
HEINĂKUU. HeinĂ€ szĂ©nĂĄt jelent. Ezen megint nincs sok magyarĂĄzni valĂł.
ELOKUU. Augusztus életet, gabonåt jelent. Az aratåsok ideje.
SYYSKUU. Ăgy gondolom, hogy a syys a syksy elnevezĂ©sbĆl jöhetett, ami Ćszt jelent. Itt egy pici kitĂ©rĆ, egy nekem szĂvet melengetĆ ĂŒdvözlĂ©s, amit valamelyik nap hallottam a vĂĄrosban bringĂĄzĂĄs közben. ElĆttem egy nĆ kerĂ©kpĂĄrozott, ahogy ĂĄthaladtunk a zebrĂĄn, összefutott egy ismerĆsĂ©vel, aki odaköszönt neki, hogy “HyvÀÀ syksyĂ€!” MĂ©g soha nem hallottam ilyet, nem hiszem, hogy lĂ©tezik ilyen ĂŒdvözlĂ©s, mindenesetre, engem mosolygĂĄsra kĂ©sztetett, hiszen gyönyörƱsĂ©ges idĆnk volt, Ă©s nagyon is passzolt ahhoz a pillanathoz. EgyszerƱen “kellemes Ćszt” kĂvĂĄnt a mĂĄsiknak. Nagyon tetszett ez a kis aprĂłsĂĄg. đ
LOKAKUU. SĂĄr, lucsok, piszok, szenny hava. Nem tudom, lehet-e mĂ©g fokozni. Egy hĂłnapot ugyan kĂ©stek vele, Ă©n a szeptembert illetnĂ©m ezzel a jelzĆvel, de roppantul talĂĄlĂł. FiĂșk ijesztegettek minket nyĂĄr utĂĄn, hogy na akkor most kezdĆdik nĂ©hĂĄny hĂłnap esĆ…. sajnos nem mondtak hĂŒlyesĂ©get. đ Lehet, hogy csak Ă©n Ă©ltem meg ennyie keservesen, mert bringĂĄval közlekedtem, de nekem a szeptember Ă©s oktĂłber eleje szinte mĂĄsbĂłl sem ĂĄllt, csak folyamatos esĆzĂ©sbĆl. Hetente talĂĄn 1-2 nap volt, amikor nem esett, mondjuk akkor cserĂ©be csodaszĂ©p idĆ volt. đ MostanĂĄban (oktĂłber mĂĄsodik fele) mĂĄr enyhĂŒlni lĂĄtszik az ĂĄllandĂł csapadĂ©kozĂĄs, Ă©s mĂĄr remĂ©nykedhetek, hogy ami esik, az mĂĄr hĂł lesz, 0 fok körĂŒl vagyunk. đ
MARRASKUU. No, akkor most megragadnĂĄm az alkalmat a felhĂĄborodĂĄsom kifejezĂ©sĂ©re. đ Itt van ez a csodĂĄs hĂłnap, amit imĂĄdok, ilyenkor van a szĂŒlinapom is, olyan csodĂĄs filmeket kĂ©szĂtettek, mint pl. az Ădes november… Erre a finnek elnevezik a “halĂĄl” havĂĄnak… BotrĂĄnyos. đ Persze Ă©rtem Ă©n, ekkor mĂĄr minden elhal, ami nem Ă©li tĂșl a telet, a termĂ©szet elbĂșcsĂșzik, de akkor is… đ
JOULUKUU. EgyĂ©rtelmƱen a karĂĄcsony hava. Joulupukkit “KarĂĄcsony ApĂłt” mindenki ismeri. NĂ©hĂĄnyan közelrĆl is, igaz LĂĄnyok? đ