Elérkeztünk a terhesség 35. hetébe, ill. jövőhéten kezdődik a 36. hét, úgyhogy most már talán merek írni róla. 🙂 🙂 🙂

Nekünk emlékbe, hogy ezek voltak a kedvenc zenéim, amikor a kis békánk még pocakban volt. Vicces, hogy mennyi finn jött össze benne. 🙂

QUIMBY: tőlük MINDEN! Felsorolni értelmetlen is lenne és sok. 🙂 És őket mostanság leginkább csak sétálás közben szoktam hallgatni.

Haloo Helsinki! – Maailman toisella puolen

Inspired by Iceland – Emiliana Torrini – Jungle Drum

Chisu – Sabotage

Walk Off The Earth – Gotye – Somebody That I Used To Know

Jukka Poika – Silkkii (Ezt pedig Tominak köszönhetően szerettem meg NAGYON.)

Ezzel nem lehet betelni. Nálam örök kedvenc téma az éjszakai napsütés. 🙂

Az utóbbi napokban ráadásul azzal szórakoztat minket az időjárás, hogy egész nap esik, felhős, borús, szinte már-már sötét van…. és este 8-9 körül pedig elkezd sütni nap. Nekem természetesen ilyenkor jönne meg a kedvem mindenhez….. és mégis ilyenkor kell rávennem magam, hogy aludni menjek….. 🙂 VICCIMPI!.

Ez ma este 10-kor volt:

Hailuoton jártunk ma siika vásáron.

Hailuoto a Botteni-öböl északi felének egyik legnagyobb szigete. Oulu tartomány része. Oulunsalotól (itt van egyébként a reptér is) a kompút kb 20 perc hosszú, ingyenes komp vitt át minket a szigetre. Gyönyörű természeti látványosság ez a sziget, mint ahogy egész Finnország is az. 🙂 Egyszer már jártunk itt a lányokkal augusztusban. Ahhoz képest csodás időt fogtunk ki, igaz, hogy 5 fok körül volt egész nap, de legalább nem tombolt olyan szélvihar, mint anno. Szikrázó napsütéses, szélcsendes…., tengeren ez elég mázli.

Egy picit visszatérve még a Hailuotora való közlekedésre. Ilyenkor nyilván kompozás van, viszont télen 🙂 itt olyan szinten van hideg, hogy az öbölnek ez a területe totál befagy és autóval lehet közlekedni rajta. Ez annyit jelent, hogy ezt a kb 10 km-es távolságot a jégen kocsival teszik meg. Áááááááááááá, ez nyagyon durva! 🙂 Télen itt a tenger jegén simán lehet korcsolyázni is. Amit remélem, Zolnával meg is fogunk tenni, ugyanis ő pont azért tervez február-március környékén jönni, hogy korizhasson a tengeren. Úúúúúúúú, már nagyon várom! 🙂

Hailuoton ma siika, azaz “nagy maréna” vásár volt. Vásárnak ugyan kicsit csekélynek tűnt, de gyönyörű helyen volt, csodás időben, és klassz volt a társaság, lényeg, hogy jól éreztük magunkat. 🙂

Érdekesség: A vásáron az egyik sátorban zuzmókat árultak láda számra. Ezt igencsak nem tudtam hova tenni. 🙂 Már  azért sem, mert itt az erdőkben a zuzmó szinte mindenhol megtalálható. Nagyon kis fincsi amúgy a zuzmón lépkedni, puha, süppedős, kényelmes. De Eszter, Judit nagynénje segítégünkre lett: állítólag külföldre szokták szállítani és németek szokták felhasználni koszorúk készítéséhez. 🙂

Tádááááááááááám!

Nem fogjátok elhinni!!! Számomra is kicsit döbbenet. Kb 5 hónapja vagyunk itt Ouluban, és MÉG EGYSZER SEM BUSZOZTAM. :D:D:D:D Naggyon durva!

Itt a városban az egyetlen tömegközlekedés a busz. Nincs villamos, ami hiányzik is, mert én otthon is vili-párti voltam. 🙂

A mai napig mindig megoldottam valahogy, hogy nem kellett buszozni, és lehetőség szerint autózni se. A belváros 4-5 km-re van, tehát ideális bringa távolság. Szerintem már agyonrágtam a bringa témát, hogy itt mennyire jó, meg klassz, meg szép, meg tiszta, meg minden, úgyhogy most nem ragozom tovább. 🙂 A lényeg, hogy eddig mindig csak bicikliztem, vagy sétáltam. Ezt az 5 km-t meg lehet járni 50 perc alatt kényelmes sétával. Persze ha már haza is szeretnék jönni, akkor aznapra megvan a sport. :):):) Ezen kívül pedig Juditékhoz szoktam menni, ami oda-vissza 25 km, ami egy jó kis bringázás, pont elég testmozgás (nekem).

Azonban beköszöntött az ősz, ami azt jelenti, hogy lassan 1 hónapja szakad az eső. MÁR VÁROM A HAVAT, mert ez az eső……. 🙁 Ahogy már a facebookon is írtam, sikerült vízállóvá válnom, vettem tökéletes vízhatlan esőnadrágot és esőkabátot, így esőben is tudok bringázni. 🙂 És mivel megfogadtam, hogy amíg tehetem, önerőből fogok közlekedni, így gyakran meg is teszem.

Most viszont az történt, hogy Levi lebetegedett a hétvégére, mostanra meg én is elkaptam. Így ma kénytelen voltam buszra szállni, mert nem voltam hajlandó náthásan 1 órát szakadó esőben gyalogolni. Beszaladtam az Oulu 10-be (tourist info) és kikupáltam magam busz témában. 🙂 13-as busszal durván 30 perc alatt haza is értem.

És most kapaszkodjatok meg: 1DB BUSZJEGY 3,10 EURO!!!!!!!! 🙂 jájjjj!!! Ez annyira jájjj, hogy vagy maradok a séta-bringa változatnál hóban, esőben, fagyban, viharban, vagy veszek bérletet, ami 1 hónapra 48 euro. 🙂 Ez van.

busz – pipa

Mint tudjátok, és ha minden igaz, 1 éves intenzív finn nyelvtanfolyamra fogok járni. Elvileg 11 hónapon keresztül heti 35 órában. Ez elég durvának tűnik, de végeredményben csak annyi, mintha lenne egy munkahelyem.

Az egész folyamat természetesen egy szintfelmérővel kezdődik. Csütörtökre kaptam időpontot, úgyhogy a csütörtököm abból állt, hogy reggel f9-től délután f2-ig iskolában ültem mint egy kisangyal és felmérőket írogattam. 🙂 Mint a régi szép időkben. Igazából jó érzés volt megint az iskolapadban ülni.

Az első fele nem is a finn nyelvtudásról szólt, sokkal inkább az értelmi képességeinkről, illetve arról, hogy tudunk-e olvasni, írni, tudunk-e számolni, és hasonló alapvető dolgokról. 🙂 Ez így elég bizarrnak tűnhet, de ahogy végignéztem a társaságon, nem volt hiábavaló. Ha jól emlékszem, én voltam az egyetlen “fehér” a bandában. Jahh nem, talán volt még két emberke, ők oroszok voltak. De a Föld minden részéről érkeztek mindenféle népekből, amiket el tudtok képzelni. 🙂 Úgyhogy nem véletlen, hogy ezzel kezdődik a teszt.

Volt olvasási feladat, fel kellett olvasni egy szöveget egy finn nemzeti kutyafajtáról. Nem tudom, mennyire tudjátok, de nekünk magyaroknak ez nagyon könnyű, mert 1-2 betűt leszámítva, szinte ugyanaz az abc-énk és nagyon hasonlóan kell ejteni is őket. Örömmel jelentem, tudok olvasni 😀 a szöveg megértése már más tészta. 😀 Volt tollbamondás is, amikor szavakat diktáltak és azokat kellett hallás alapján leírnunk. Érdekes volt, mert ugye azokat a szavakat, amiknek a jelentését is ismertem sokkal könnyebben kihallottam, mint azokat, amikkel akkor találkoztam először. De hát ilyen az agyunk. 🙂 Voltak számolós feladatok, ahol számológép nélkül kellett alapműveleteket elvégezni. ATYAVILÁG de régen csináltam ilyet!!!! Már azt hittem, ezen fogok elvérezni. 🙂 (de nem)

A második fele pedig már egyértelműen a finnre ment rá. Ezt már csak a csoport fele csinálta meg, a többieket gondolom berakták egy totálisan kezdő szintre, mert ők már nem folytatták velünk a tesztet. Szerintem nagyjából ezt is sikeresen végezhettem el, mert a “moduli kaksi”-ba javasoltak. 😀 szóval a kaksi-csoportba fogok kerülni (akármilyen viccesen is hangzik) 🙂

Sajnos a végén rossz híreket is kaptunk, mert megtudtuk, hogy az a tanfolyam, amit októberre hirdettek meg, az sajnos nem fog indulni, mert pénzügyi problémák merültek fel. Konkrétan nem kapták meg a keretet az önkormányzattól. Akármilyen hihetetlen, itt is vanna ilyen problémák. 🙁 Most várakozó állásban vagyok, reménykedem, hogy minél hamarabb nekikezdünk, mert már nagyon nem bírok magammal. 🙂